Nagy hatással volt a hazai gazdaságok fejlesztésére és bővítésére az Európai Unió által biztosított Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap támogatásainak elérhetősége is: ezek révén 2014-2020 között mintegy 39,1 millió eurónyi forrást használhattak fel a termelők. A magyar külkereskedelem a haltermékek esetében azonban még mindig megosztó képet mutat, az export mennyisége viszonylag alacsony és stagnáló, miközben az import folyamatosan növekszik. Ennek okai között keresendő, hogy itthon alacsony a kereslet a hazai édesvízi halakra, inkább a tengeri haltermékek azok, amelyek a fogyasztók számára érdekesek.
Az elmúlt egy év során az infláció következtében a haltermékek ára is jelentősen emelkedett. Itthon az egyik legnépszerűbb termék a pontyszelet vagy pontypatkó, a legtöbb háztartásban a karácsonyi ebéd nélkülözhetetlen eleme. Míg tavaly decemberben egy kiló pontyszeletet 2570 forintért tudtunk megvásárolni, addig idén novemberben ugyanez a mennyiség már 3730 forintba került. Összehasonlítva a 2018-as értékekkel, közel 100%-kal nőttek az átlagárak 4 év alatt a magyar fogyasztói piacon.
Az Európai Unióban szintén jelentősen növekedtek az elmúlt évben az élelmiszerárak, ezen belül pedig a hal- és tenger gyümölcseinek ára sem jelentett kivételt. 2022 januárjához képest idén novemberre 9%-kal emelkedett a jelzett termékek ára az EU-27 átlagában. Novemberben 13,4%-kal kellett többet fizetni a haltermékekért, mint korábban.
A hazai árak esetében érdekes változás figyelhető meg az egyes városokban is. Az Agrárgazdasági Intézet adatközlése szerint itthon a legolcsóbb afrikai harcsafilét Győrben, lazacfilét Debrecenben, míg pontyszeletet Gyulán vásárolhatunk. A legdrágábbakat ugyanezekből a termékekből pedig Békéscsabán, Keszthelyen és Nagykanizsán, valamint Debrecenben vehetjük meg. A két legnagyobb fővárosi vásárcsarnok, a Lehel téri és a Fővám téri esetében átlagos árakat láthatunk - írja közleményében az Oeconomius Gazdaságkutató Alapítvány.
A haltermelés mellett fontos a halfogyasztás tendenciájának változása is. Európában jellemzően a mediterrán országokban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban fogyasztják a legtöbb hal- és tenger gyümölcsei terméket. Magyarországon jellemzően stagnál az elfogyasztott egy főre jutó hal mennyiség: átlagosan 6 kg körüli értékben fogyasztunk halat és egyéb halterméket itthon, amelyek jelentős része tengeri import hal, csak kis részben hazai, édesvízi termékek.
A fogyasztói árak emelkedése miatt nem várható, hogy a hazai halfogyasztás mértéke jelentősen javulna, mindazonáltal fontos lenne, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként rendszeresen fogyasszunk haltermékeket. Az elmúlt évek során rengeteget fejlődött a magyar halgazdaságok minősége, képesek voltak átlépni azokat a sztereotípiákat, amelyek korábban jellemezték az ágazatot. Ennek köszönhetően a szektor ma már versenyképes áru előállítására képes a térségben, immár csak a hazai fogyasztás mértékét kell erősíteni.
