Országonként igencsak változó, hogy mennyit dolgoznak az emberek egy átlagos munkahéten. Sokan gondolhatják, hogy a 40 órás munkahét mindenhol bevett szokás, de azért ez egyáltalán nincs kőbe vésve. A legfrissebb EU-s adatok szerint a 27 tagállamban például átlagosan 37,2 órás munkahéttel számolhattak a különböző államok dolgozói - derült ki az Eurostat frissített . Az EU-s átlagnál egyébként 19 országban volt magasabb az átlagos heti, főállásban eltöltött munkaórák száma, és 8-ban kevesebb.
A statisztikák szerint a legmagasabb átlagos heti munkaórával a görögök találkoznak, itt 41,3 óra volt 2021-ben egy átlagos munkahét, miközben a lista másik végén, Hollandiában csupán 31,5 óra. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos görög dolgozó a főállásában, legyen az teljes vagy részmunkaidős, majdnem 10 (!) órával többet dolgozik egy héten, mint egy holland. Érdekesség az is, hogy a lista hátsó végén, azaz ahol az EU-átlag alatt van az átlagosan ledolgozott heti munkaórák száma, a leggazdagabb országok állnak, olyanok mint:
- Franciaország,
- Belgium,
- Írország,
- Ausztria,
- Finnország,
- Németország,
- Dánia,
- és a már említett Hollandia.
Ha megnézzük a statisztikákat, akkor láthatjuk, hogy Görögország mögött Bulgária és Lengyelország végzett egyaránt 40,4-40,4 ledolgozott heti óraszámmal, majd a képzeletbeli dobogó harmadik fokán Románia van 40,2 munkaórával. Az összesített listán Magyarország a hetedik helyet foglalja el (előttünk összesen 3 holtverseny is van, ami 6 országot érint). Hazánkban ugyanis
az átlagos munkahét főállásban (teljes/részmunkaidő) 39,5 óra.
Ezzel az eredménnyel éppen Szlovákia mögött, és valamivel Málta előtt vagyunk. Közelebbről megnézve a számainkat kiderül az is, hogy akik főállásban, részmunkaidőben dolgoznak, azok hetente átlagosan 22,1 órát melóznak. Ez a 9. legtöbb az EU-ban, miközben ahol a legkevesebbet, Portugáliában csupán csak 18,8 óra. Ezzel szemben a teljes munkaidőben dolgozó magyar átlagosan hetente 40,4 órát güriznek, ami nem mellékesen az EU-27 átlaga alatt van, igaz csak 0,1 órával.
A teljes munkaidős listát is egyébként a görögök vezetik, ők átlagosan 43,2 órát dolgoznak egy héten, ami 2,8 órával magasabb, mint a magyar adat. Ehhez képest viszont egy átlagos finn dolgozó már csak 38,9 órát dolgozik egy munkahéten, teljes munkaidőben. De a dánok, hollandok, litvánok és franciák is 40 óra alatt maradnak, igaz, utóbbi két nemzet dolgozói csupán 0,1 órával.
Összegzés
Mindent egybevetve azt lehet mondani, hogy míg a teljes munkaidőben dolgozó, Európai Uniós lakosok heti munkaórája a legtöbb esetben tényleges a 40 óra körül cirkulál, addig azért a részmunkaidőben, de főállásban dolgozó alkalmazottak között azért már nagyobb különbségek mutatkoznak az Európai Unió 27 tagállama között. A magyar adatról pedig további érdekeség, hogy 2020-2021 között nem változott a mutató, viszont ötéves távlatban, 2017-ről például 0,4 órával csökkent.
Ha pedig a nemek közötti különbségeket nézzük, akkor a magyar férfiak átlagos munkahete 40,1 órából állt, ami a 10. legtöbb volt az EU-ban. Ehhez képest a nők munkahete Magyarországon átlagosan 38,8 óra volt, ez viszont az 5. (!) legmagasabbnak számított az unióban. Érdekesség, hogy a top 10-ben ezen a téren, mármint a legtöbbet dolgozó nők tekintetében az élen csak posztszovjet tagállamok állnak. Míg például Hollandiában a nők mindössze heti 26,7 órát dolgoznak átlagosan, de Németországban is csupán 31,1, Ausztriában pedig 31,7 órát.
Munkaidő és bérköltség
Az átlagos heti munkaórák érdeme összehasonlítani azzal is, hogy a különböző EU-s országokban, hogyan alakul a munkaórák költsége a vállalatok számára az egyes tagállamokban. Ha megnézzük ezeket az , egyértelműen kiderül, hogy az átlagosan többet dolgozó országok alkalmazottai gyakorlatilag messze a legkevesebbet keresik az EU-ban. Így például a 2021-es adatok szerint Bulgáriában egy óra munka költsége mindössze 7 euró volt, Romániában 8,5, míg Magyarországon 10,4 óra.
Ehhez képest az átlagosan kevesebbet dolgozó dániai alkalmazottak esetében egy óra bérköltsége 46,9 euró volt, Belgiumban 41,6 euró, a messze legkevesebbet güriző hollandok esetében pedig 38,3 euró. De nem sokkal maradt el ettől az EU átlagtól szintén kevesebbet dolgozó francia, illetve osztrák dolgozók bérköltsége sem. Előbbi 37,9 euró, utóbbi 37,5 euróval számolandó ugyanis. A két adatsor összefésülésével tehát egyértelművé válik, hogy a ledolgozott munkaóráknak, és a bérköltségeknek vajmi kevés közük van egymáshoz.
Sőt, elmondható, hogy az EU-ban átlagosan a kevesebbet dolgozó, nyugat-európai, illetve észak-európai tagállamok alkalmazottai jóval többet keresnek, mint az egyébként átlagosan többet dolgozó kelet-európai társaik.
