Ha 2022-t egy gazdasági kifejezéssel akarnánk jellemezni, akkor az kétségtelenül az infláció lenne. A drágulás itthon hosszú ideje nem látott mértéket öltött idén: először csak tíz, majd a novemberi 22,5%-os inflációval már 25 éves csúcsot értek el az áremelések. Eközben , ezt pedig minden magyar vásárló keményen megérezte. A drágulás megfékezésére a kormány különböző ársapkákat vezetett be, ezeknek hatásosságával kapcsolatban azonban merültek fel kétségek, ugyanis az infláció továbbra is növekszik. Egyelőre nem tudni, mikor kezdhet el csökkenni a drágulás mértéke itthon, az viszont biztosnak tűnik, hogy 2023-ban is kemény áremelések lesznek. Most összeszedtük, honnan indult a horrorinfláció és milyen hatással voltak rá az árstopok.
Már tavaly elkezdődött
A brutális drágulás jelei : már akkor aggodalomra adott okot az infláció, bár természetesen a mostani szintet meg sem közelítette az áremelések mértéke. Tavaly év végére már kezdett komoly problémává válni az infláció, melyet az üzemanyagok árának brutális emelkedése fűtött leginkább. Emiatt a kormány 2021 november 15-től bevezette az első árstopot: . Ennek célja egyrészt az autózás költségeinek visszafogása, másrészt az általános drágulás csökkentése volt, hiszen az üzemanyag-költségek rendkívül sok termék árára vannak hatással. Érdemes megemlíteni, hogy a benzinárstop az ukrán-orosz háború kitörése előtt több mint három hónappal lett bevezetve itthon, célja pedig az infláció megfékezése volt, nem pedig a fegyveres konfliktus miatt elszállt energiaköltségek csökkentése.
Ársapkát mindenre?
A benzinárstop nem igen fékezte meg az alapélelmiszerek inflációját, így a kormány február elsejétől megint a hatósági árak bevezetéséhez nyúlt, ez esetben az alapélelmiszereknél. : a kristálycukorra, a búzafinomlisztre, a napraforgó-étolajra, a sertéscombra, a csirkemellre és a 2,8%-os tehéntejre. Ezeknek a termékeknek a 2021 októberi szinten maximalizálták az árát. Az élelmiszerárstopok bevezetésére reakcióként több bolthálózat is mennyiségi korlátozást vezetett be a hatósági áras termékekre, hogy ne alakuljon ki hiány belőlük. Itt is fontos figyelembe venni, hogy az élelmiszerekre vonatkozó árstopok február 1-el kerültek bevezetésre, tehát három héttel a háború kitörése előtt, amikor még nem volt érvényben semmilyen szankció Oroszországgal szemben.
Az igazi feketeleves: vége a rezsicsökkentésnek
Valószínűleg jó ideig nem felejtjük el 2022. február 24-ét, ugyanis ekkor támadta meg Oroszország Ukrajnát. A fegyveres konfliktusnak több olyan következménye is volt, ami nagyban kihatott a hazai inflációra: a forint gyengülése és az orosz gáz brutális drágulása mind tovább hajtották a hazai árakat. Különösen a gázárak emelkedése jelentett gondot itthon, emiatt augusztustól a rezsicsökkentést is korlátozni kellett. A kormány döntése értelmében már csak a lakossági felhasználóknál maradtak meg, és ott is csak az államilag megszabott átlagfogyasztásig. Az új árszabás augusztustól lépett életbe, az infláció emelkedésénél pedig szeptemberben látszott meg a rezsiemelés hatása.
Ekkor 15,6%-ról hirtelen 20,1%-ra ugrott az drágulás mértéke, ami nem ért el ilyen magas szintet.
Bővülő élelmiszerárstopok
A hatósági árak ellenére is folytatódott az inflációs vesszőfutás: 2021 azonos időszakához képest. A rezsicsökkentés eltörlésével a gáz köbmétere 136%-kal drágult, de a legdurvább áremelkedést az alapélelmiszereknél tapasztalhattuk: itt a 40%-ot is meghaladta az infláció. Ezen belül leginkább a tojás (87,9%), a kenyér (81,4%), a tejtermékek (75,4%), a sajt (74,7%), a vaj és vajkrém (71,6%) került többe az egy évvel korábbihoz képest. Az alapélelmiszerek drágulást a kormány újabb árstopokkal igyekezte megfékezni:
Benzinárstop: könnyen jött, könnyen ment?
Az árstopok közül elsőként bevezetett hatósági áras benzin több szempontból is nehezen volt fenntartható. Egyrészt a kisebb benzinkutaknál akkora bevételkiesést okozott, hoyg az a működésüket sodorta veszélybe, másrészt a többi országhoz képest alacsonyabb benzinár miatt nagyban megcsappant az importált üzemanyag mennyisége. Ezt csak tetézte, hogy az alacsony ár miatt nagyot nőtt itthon a benzinfogyasztás, miközben a százhalombattai finomító időszakos leállásaikor kérdéses volt a üzemanyag-ellátás országszerte. , és csak a lakossági vásárlók vehettek üzemanyagot hatósági áron, azonban ez sem oldotta meg a benzinellátási problémákat.
December elejére a 480 forintos benzin fenntarthatatlanná vált, és szinte egyik pillanatról a másikra vezette ki a kormány az üzemanyagokra vonatkozó árstopot.
A döntést Hernádi Zsolt Mol-vezér azzal indokolta, hogy komoly veszélybe került a hazai üzemanyag-ellátás, amire korábban nem volt példa. Ezzel a benzin 480 forintról 641 forintra drágult, míg a dízel 699 forintra. Ugyan az idén decemberi inflációs adatok még nem jelentek meg, nagyon valószínű, hogy ez az emelés legalább 1-2 százalékponttal növelni fogja a drágulás mértékét, de szakértők szerint akár 25,5-26% is lehet a decemberi infláció 2021 azonos időszakához képest.
Nem látni a fényt az alagút végén
Ugyan az előző hónapokban még a szakértők próbálták meghatározni, mikortól kezdhet lassulni az infláció mértéke, ez az időpont folyamatosan távolabbra tolódik; de Nagy Márton gazdasági miniszter szerint . Ennél viszont rosszabb hír, hogy 2023-ban éves szinten még magasabb lehet az infláció: míg idén 15-17% lesz ez az érték, addig 2023-ban 20% is lehet az éves drágulás. Ráadásul tovább folytatódik az áremelkedés az élelmiszereknél, ahol eddig is a legnagyobb volt a drágulás mértéke.
Röviden összefoglalva az idei drágulás még csak ízelítő volt ahhoz képest, ami jövőre várhat ránk.
Csökkenő bérek, kétes stratégiák
A 25 éve nem tapasztalt infláció másik kellemetlen hatása, hogy idén csökkentek itthon a reálbérek. Ugyan 2022 szeptemberben a tavalyihoz képest csak 1-2%-kal, de valóban csökkent a hazai bruttó és nettó átlagbér vásárlóereje amagas infláció miatt. Ez pedig tovább folytatódhat, mivel továbbra sem látunk lassulást a drágulás ütemében. Így akár 4-5%-os reálbércsökkenésre is készülhetünk jövőre, ami miatt könnyen lehet, hogy a 2023-as 16%-os minimálbér, illetve 14%-os garantált bérminimum-emelés nem fogja megőrizni a legalacsonyabb bérek vásárlóértékét. 2022 magas fizetésemelésekkel indult több munkaerőpiaci területen is, azonban csak nagyon keveseknél haladta meg a bérkorrekció a 20%-ot, úgyhogy rengeteg munkavállaló bérnövekedése esett áldozatul a horrorinflációnak.
A legfontosabb kérdés az, hogy a munkaadók mekkora emelést lesznek képesek kigazdálkodni, vagy hajlandóak adni a megnövekedett költségeik mellett 2023-ban.
Mi lesz az árstopok jövője?
Az már kiderült, hogy , illetve egyelőre az átlagfogyasztás felett, tehát a jelenlegi inflációcsökkentő intézkedések megmaradnak 2023-elején is.
Ettől függetlenül rendkívül aggasztó a drágulás mértéke, különösen a 40%-ot is meghaladó élelmiszerinflációé, ami 2023-ban még tovább nőhet.
Külön probléma, hogy az árstopok miatt országszerte hiány alakult ki a hatósági áras elemiszerekből. Ezt a kormány egyébként azzal igyekszik orvosolni, hogy , ez viszont megint tovább növelheti a kiskereskedők veszteségét a hatósági árak miatt. A hatósági áras gazdaságpolitika hatékonyságával kapcsolatban pedig nincs egyetértés a kormány és a jegybank között: Matolcsy György jegybankelnök nemrég , szerinte ugyanis nem, hogy nem csökkentik, inkább növelik az inflációt ezek az intézkedések.
Az jól látszik, hogy a kormány egyelőre nem akarja visszavezetni a piaci árat az alapvető élelmiszereknél, ez ugyanis túlságosan nagy löketet adna a már amúgy is brutális inflációnak. Ugyan az üzemanyagok esetében már meglépték az ársapka teljes visszavonását, azonban itt még várjuk az újabb inflációs adatokat azzal kapcsolatban, mekkora áremelkedést hozott ez a lépés. Lehetséges, hogy a hatósági áras élelmiszerek addig maradnak velünk, amíg az inflációs görbe biztosan el nem indul lefelé, és így nem jelent majd akkora sokkot a kivezetésük. Azt viszont egyelőre nem tudni, ez mikor történhet meg, ugyanis a 2023-as kilátások minden tekintetben borúlátóak.
