Sok tekintetben nem tekinthetjük lezártnak az óévet: jó pár statisztika és átlag megjelenését várjuk még 2022-ből. Ide tartoznak az átlagbérekkel kapcsolatos adatok is, melyeket az inflációval ellentétben nem havonta, hanem kéthónapos elcsúszással közül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).Így a tegnap megjelent októberi adatok szerint folytatódott a negatív trend: korrekciók ide vagy oda, a brutális infláció miatt most már érezhetően csökkent a magyar fizetések vásárlóereje.
2022 októberében a bruttó átlagkereset 510 500 forint volt, míg a nettó átlagbér kedvezmények nélkül 339 ezer forintot tett ki. Ez alapján az előző év azonos időszakához képest a bruttó és a nettó átlagfizetés is 18,4%-kal nőtt. Ugyan elsőre ez magas emelkedésnek tűnhet, azonban tavaly októberben az infláció mértéke meghaladta a 20%-ot, vagyis 2022 szeptember után megint csökkent a hazai fizetések vásárlóértéke.
Elszegényedünk?
Az utóbbi fél év során tapasztalt horrordrágulás miatt lehet, sokan már nem is emlékeznek rá, de 2022 nagyon jól indult a különböző emelések és bevételek szempontjából: 20%-kal több lett a minimálbér, a gyermeket nevelők visszakapták a SZJA-t, de visszavezették a 13. havi nyugdíjat is. Ezek a megnövekedett bevételek a munkaerőpiac más területein is feljebb húzták a béreket, azonban nem sokáig örülhettünk a megszokottnál jóval magasabb korrekcióknak: a brutálisan elszálló infláció még a 20%-os béremeléseket is bőven elvitte. Az, hogy az alapvető termékek ilyen mértékű inflációt tapasztalhattunk, olyan fajta drágulást jelent, amit rengeteg magyar vásárló tapasztal a saját pénztárcáján. Lassan luxustermékké válik a trappista sajt, a tejföl, de a pékáruknál is brutális volt a drágulás.
Azt pedig, hogy ezeket a termékeket egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, nehéz bárhogy máshogy értelmezni, mint az életszínvonal kézzelfogható csökkenéseként.
Mit tesznek most a munkavállalók?
Ebben a helyzetben joggal merülhet fel a kérdés, hogy it csináljanak a dolgozók annak érdekében, hogy a jövedelmük reálértéke megmaradjon. Megkérdeztük Dénes Rajmundot, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökét, hogy értékelje a kialakult helyzetet.
Egyértelműen látszik, hogy mikor régen nagyobb mozgás volt a munkaerőpiacon, sokkal több volt a munkabér miatt munkahelyet váltó dolgozó. Ez a jelenlegi, súlyosan bizonytalan gazdasági helyzetben már nincs így: a munkavállalók sokkal türelmesebbek, sokkal kevésbé hamar váltanak abban az esetben, ha a saját jövőjük nem száz százalékosan biztos egy esetleges új helyen. Természetesen maguk a munkaadók is igyekeznek megtartani a dolgozóikat: egyre nagyobb évközi bónusszal vagy akár sűrűbb béremeléssel igyekeznek megtartani a munkaerőt, hiszen nem biztos, hogy azonnal találnának más, akár olcsóbb munkaerőt a piacon. Én magam is azt tanácsolnám, hogy a bizonytalanság miatt ha megfizetnek, megbecsülnek minket a jelenlegi helyen, akkor ne nagyon váltsunk
- fogalmazott Dénes Rajmund.
Lecsap a spirál
A béremeléseknek azonban van egy hátülütője is, mégpedig egy inflációnövelő hatás. Hornyák József, a Portfolio elemzője úgy fogalmazott: a munkaerőpiac már a tavalyi év eleje óta feszes, ami ugyan a béreknek jót tesz, az inflációnak azonban nem - a szükségszerű béremelések ugyanis a fogyasztói árakban is megjelennek.
A tavalyi év elején már feszes volt a munkaerőpiac, alacsony volt a munkanélküliségi ráta, magas volt a betöltetlen állások száma, és még a covid előtti időkhöz képest is nagy volt a munkaerőhiány. Ez a helyzet már önmagában is el tud indítani egy ár-bér spirált, mert a munkaerőhiány miatt a munkavállalók helyzete erősödik, és elérhetik, hogy magasabb bérért alkalmazzák őket. A cégeknek pedig emiatt növelni kell az áraikat, ami viszont az inflációt löki magasabb szintekre
- fogalmazott Hornyák József elemző.
És mégis mozog?
Némileg máshogyan látja a helyzetet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Ő a gyorselemzésében arra mutatott rá, hogy bár valóban igyekeznek megtartani a munkavállalókat a cégek, többen csak a létszámleépítésben gondolkodhatnak - ez pedig tovább ronthatja a foglalkoztatási statisztikákat.
Egyre magabiztosabban kijelenthető, hogy a nyári csúcsot követően folyamatosan zajlik a foglalkoztatás lemorzsolódása. A vállalatok szépen lassan elkezdtek alkalmazkodni az emelkedő költségekhez, és egyre többen a létszámleépítésben látják a megoldást. Emellett pedig egyre többen dönthetnek úgy, hogy aktív álláskeresésbe fognak, hogy javítsák saját élethelyzetüket
- írta elemzésében Virovácz Péter.
Szakmai megbecsülés, elismertség kutatás 2023
A Pénzcentrum új felmérése ismét arra keresi a választ, hogy milyen az egyes szakmák megítélése Magyarországon: elismertek-e, a társadalmilag hasznos szakmának tekinthetők-e, illetve túl- vagy alulfizetettnek tartott hivatások-e. Két éve, 2021-ben már elvégeztük ugyanezt a kutatást - melynek eredményei itt olvashatók -, így össze tudjuk majd vetni a korábbi adatokkal az új válaszokat. Ez alapján az is kiderül majd, mely szakmák megítélése változott sokat az elmúlt években. Köszönjük, hogy kérdéseinkre adott válaszaiddal segíted a munkánkat!
