Január 1-től több mint hetven év után ismét vármegyéknek kell nevezni a megyéket, ami rengeteg költséggel és átnevezéssel jár.
szerint a módosítás több száz állami intézményt és civil szervezetet érint. A névváltoztatás után át kell írni az okiratokat, táblákat, pecsételőket, levélpapírokat. Több több ezer törvényt, helyi és országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni. Mint kiderült:
- a Miniszterelnökség 320 kormányrendelethez nyúl hozzá,
- Agrárminisztérium 120 rendelet módosítását tervezi,
- az Építési és Közlekedési Minisztérium 51,
- a Kulturális és Innovációs Minisztérium 17 rendeletet ír át.
A Magyar Közút a portálnak azt mondta, 714 darab megyehatárjelző táblát kell átírnia. Hozzátették, igyekeznek költséghatékonyak lenni, elsősorban kisebb módosításokra, átmatricázásokra kerül majd sor, de egyes helyeken szükség lehet táblacserékre is.
A Nemzeti Választási Iroda választási szoftvereiben és felületein át kell írni a megyei választókerületeket vármegyei választókerületekre. A fejlesztések összeköltsége az NVI szerint 16 689 920 forint volt. A Legfőbb Ügyészség közölte, hogy már a változás bejelentésekor megkezdték a felkészülést, megyei főügyészségek nevét átírták az alapító okiratban, kicserélik a bélyegzőket, a levelek aláírásait, és a honlapon is módosítják az elnevezéseket. A hivatali táblákat 116 millió forintért cserélik ki, a szolgálati igazolványokat pedig összesen 951 forintért.
A NAV nem tér át januártól a vármegyei elnevezésekre, erre lehetőségük is van, mert a módiosítás szerint a megyei elnevezés használható addig, ameddig az áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Magyarul a NAV-nak ez olyan költségekkel járna, amely már sértené a felelős gazdálkodást. Hasonlóan döntött a Magyar Labdarúgó Szövetség is, a Magyar Orvosi Kamara pedig arra vár, hogy a belügyminiszter utasítsa őket a megyei szervezetek átnevezésére. A Magyar Ügyvédi Kamara sem változtat január egytől, megvárják a februári tisztújítást.
