Valósággal felrobbantak a lakásárak Magyarországon, derült ki az friss összesítéséből. Az adatok szerint 2015-höz képest 2022 harmadik negyedévében több mint 156 százalékkal emelkedtek hazánkban az ingatlanárak, ami egyedülálló az EU-ban.
Grafikonon ábrázolva a hazai árrobbanás még félelmetesebb: ami talán bizakodásra adhat okot, hogy a tavalyi év második felében ha meg nem is állt, de jelentősen visszavett a tempóból az áremelkedés. Legalábbis a korábbi időszakhoz képest:
Az uniós országok között egyedül Csehországban emelkedtek 100 százalékot meghaladó mértékben az árak, de 121 százalékkal meg sem közelítik a magyar drágulást. A duplázódás közelében van még Portugália, Litvánia és Észtország is. A magyar árrobbanás teljesen elrugaszkodott a régiótól, Bulgáriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában 74 és 80 százalék közötti az áremelkedés ugyanebben az időszakban, a lengyeleknél 67 százalékos, Horvátországban 62, Romániában pedig "csak" 43 százalék.
Mindezzel szemben Olaszországban 7 százalékos volt az áremelkedés, Finnországban és Cipruson pedig 12 százalékkal drágábbak most az ingatlanok, mint 2015-ben voltak. Az uniós átlagos áremelkedés 50 százalék, az euróövezetben pedig a vizsgált időszakban 46 százalékkal drágultak az ingatlanok.
A lakásárak csökkenésének éve lehet 2023?
Van esély arra, hogy csökkenjenek a lakásárak 2023-ban, de ehhez sok feltételnek kell teljesülnie - mondták a Pénzcentrumnak Palkó István, a Portfolio vezető elemzője arról beszélt, valószínűleg megmarad a új szerződéseinek csökkenése az év első részében.
A jövőjét elsősorban a használt lakások piacának alakulása határozza meg, ebből a szempontból fontos tényező a CSOK, a falusi CSOK, a babaváró hitel és az ezekhez kapcsolódó különböző támogatások fenntartása
- magyarázta.
Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője pedig arról beszélt, hogy szerinte van egy negatív kicsengése is annak, hogy a csok és a babváró támogatások megmaradnak - ez pedig mindenképpen az, hogy azok a fiatal párok, családok, akik családtámogatás nélkül terveznek ingatlant vásárolni, még mindig ugyanazokon az árakon tehetik majd meg, mint eddig, mióta ezek a támogatások megvannak.
Ugyanakkor Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy látja, 2023 végre csökkenést hozhat az ingatlanárakban, és egy érdekes láncolat is van a piacon, már ha a támogatással vett ingatlanokat nézzük.
Ha van év, ahol legalább minimális esély van az ingatlanpiaci árcsökkenésre, az mindenképpen 2023. Egyre többen szeretnék eladni a lakásukat vagy házukat, a kereslet azonban folyamatosan csökken - most, január második hetében ott tartunk, hogy az eladók versenyeznek a vevőkért, szabadulnának az ingatlantól, ez pedig előbb vagy utóbb árcsökkenést kell, hogy hozzon, mert nyomnia kell az árat lefelé. A babaváróval vagy csok-kal megvett ingatlanokkal pedig az a helyzet, hogy a sor végén van a fiatal pár vagy család, akik ingatlant szeretnének venni, ezt eladja nekik valaki, aki másikba költözik, de ő is veszi valakitől - és így tovább, akár 4-5 eladó lakáson keresztül. Ha kivezették volna például a babavárót, az egy megtorpanást idézett volna elő a piacon
- magyarázta.
Egyre kevesebb lakáshitelt vesznek fel
Olyat is elég régen, csaknem hat éve láthattunk, hogy 50 milliárd forint alá új szerződéseinek összege, 2022 novemberében viszont így történt, szerint 49,46 milliárd forint lakáscélú hitelt vettek fel a magyarok, ami tízmilliárddal kevesebb az októberi értéknél, tehát több mint 20 százalékos zuhanást könyvelhetett el ez a hiteltípus.
A rezsiemelés és a folyamatosan száguldó infláció is olyan mértékben gyűrűzött be a háztartásokba, hogy a hitelfelvételt akár évekkel is elodázhatják a családok. Természetesen a magas kamatok is okozzák a visszaesést: a lakáscélú hitelek esetében újra emelkedést tapasztalhattunk, ismét több, mint egy teljes százalékkal nőtt az átlagkamat az egy éven túl fixált kamat esetén.
